A báró Podmaniczky család szerepe a 18-19. századi magyar kultúrában.

Gurka Dezső (szerk.)

Gondolat Kiadó

• Budapest 2017.
• 264 p.
• Tárgyszavak:      művelődéstörténet > családtörténet > 18. század > 19. század > Magyarország

Ismertető

A kötet jelentős részben egy 2015 májusi aszódi konferencia anyagából született. Tanulmányai három nagyobb témakörben csoportosulnak. Az első tömb a Podmaniczkyak hazai és külföldi kulturális kapcsolatait tárgyalja, időkeretét pedig a 18-19. század fordulója képezi. A második témakör Podmaniczky Károly munkásságát és szellemi kapcsolatait öleli fel, míg a harmadikat a család szellemi és tárgyi hagyatéka képezi.

A kötet számos szerzőtől közöl tanulmányt. Informatív, igényes, olvasmányos. Az egyes írások ismertetése itt szóba sem jöhet, azonban mindenképpen meg kell jegyezni: hiánypótló könyvről van szó. A Podmaniczky név a magyar művelődéstörténeti irodalom legkülönbözőbb ágaiban ismétlődően, hangsúllyal van jelen; egy igényes, modern Podmaniczky-monográfiára azonban nagy szükség volt.

A kötet mégsem családtörténet, s arra sem vállalkozik, hogy a Podmaniczkyaknak a hazai művelődés történetében játszott szerepét végigkísérje. A szerkesztés – jól átgondoltan – arra az időszakra (nagyjából a 18. század közepétől a 19. század közepéig) összpontosít, amikor e köznemesi, majd arisztokrata család közéleti és kulturális szerepe valóban figyelemre méltó volt.

(Legfontosabb tárgyi hagyatékuk – az aszódi kastély és kertjei – nagyrészt szintén ebből a korszakból származik.) A korábbi időből valójában csak egyetlen írás veszi a témáját, míg a legismertebb Podmaniczky – Frigyes – inkább érintőlegesen van jelen a kötet lapjain. Érthetően:

„Budapest vőlegénye” némileg különálló, nagy téma, s működése a fővárosi helytörténeti irodalom keretében már meglehetős publicitást nyert.

A csinos, kézbe való kötetet számos kép gazdagítja, s az egyes tanulmányok rövid angol és német kivonatát is megtalálja az érdeklődő.