Könyvek, közösség és örökség
Egyházi könyvtárosok találkozója egyházunk székházban
Közel hetven könyvtáros szakember érkezett az ország különböző pontjairól Budapestre, hogy részt vegyenek az Egyházi Könyvtárak Egyesülése idei közgyűlésén és szakmai napján. A rendezvénynek ezúttal a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti székháza és az ott működő Evangélikus Országos Könyvtár adott otthont. A május 21-én megtartott program egyszerre kínált lehetőséget a szakmai párbeszédre, az egyesület éves munkájának értékelésére, valamint az evangélikus kulturális örökség különleges értékeinek megismerésére.

A nap közös áhítattal vette kezdetét. Az igei szolgálatot dr. Lackner Pál nyugalmazott püspök, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója végezte, aki a kulturális örökség megőrzésének felelősségéről, valamint a közösség szolgálatának fontosságáról szólt a résztvevőkhöz. Az alkalom liturgikus és zenei szolgálatában dr. Kertész Botond levéltárvezető közreműködött kántorként. Az áhítat méltó nyitánya volt a szakmai napnak, amelynek középpontjában a könyvtárak közösségépítő szerepe, a kulturális örökség megőrzése és a tudás átadásának szolgálata állt.

Éves közgyűlés a székház kápolnájában
A hivatalos program a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának kápolnájában folytatódott, ahol az Egyházi Könyvtárak Egyesülése megtartotta éves közgyűlését. A tanácskozás során a tagság meghallgatta és elfogadta a szervezet vezető tisztségviselőinek beszámolóit. Baranya Péter elnök az elmúlt év szakmai eseményeit, programjait és együttműködéseit foglalta össze. Bácskai-Horváth Hajnalka titkár az egyesület szervezeti működéséről adott tájékoztatást, míg Kelecseny Mónika kamarás beszámolóját Balogh Ferenc elnökségi tag ismertette. A felügyelőbizottság jelentését és az egyesület 2025. évi gazdasági beszámolóját Lackner Pál bizottsági elnök terjesztette elő. A közgyűlés valamennyi beszámolót és a pénzügyi jelentést egyhangúlag elfogadta.

Történetek a falak mögött
A közgyűlést követően a résztvevők az épület és az ott őrzött kulturális kincsek felfedezésére indultak. Lackner Pál vezetésével elsőként az Üllői úti evangélikus templom történetével ismerkedhettek meg a látogatók.
A bemutató egyik kiemelkedő pillanata Luther Márton végrendeletének megtekintése volt. A dokumentum nemcsak a reformáció történetének fontos emléke, hanem az európai protestáns örökség egyik különleges relikviája is, amely kézzelfogható közelségbe hozza a reformáció korát.
Könyvtári séták három csoportban
A szakmai program ezután három vezetett csoportban folytatódott. Az érdeklődők az épület történetével, valamint a székházban működő különleges könyvtári gyűjteményekkel ismerkedhettek meg. A csoportokat Balogh Kriszta és Halász Gabriella, Lackner Pál és Rezessy Anita, illetve Winkler Anna és Tenczer S. Boróka vezette.
A látogatók egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért állomása a Podmaniczky–Dégenfeld Könyvtár volt. A gyűjtemény egy művelt főúri házaspár, báró Podmaniczky Géza és gróf Dégenfeld-Schomberg Berta egykori kastélykönyvtárának fennmaradt öröksége. A közel harmincezer kötetes állomány nemcsak tudományos és művelődéstörténeti szempontból jelentős, hanem különleges betekintést enged egy századfordulós főúri család mindennapjaiba is. A könyvek, útleírások, albumok és személyes érdeklődésről tanúskodó kötetek révén kirajzolódik, milyen világ vette körül tulajdonosaikat, merre utaztak, milyen témák foglalkoztatták őket, és milyen olvasmányokat választottak.

Nagy érdeklődés övezte az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár bemutatását is. A gyűjtemény különleges lehetőséget kínál az Esterházy-hagyaték megismerésére, ugyanakkor bepillantást enged a feldolgozás és kutathatóság szakmai hátterébe is. A helyszínen dr. Hafner Zoltán irodalomtörténész, tudományos munkatárs beszélt Esterházy Péter életművéről, valamint az idén februárban bezárt, közel egy éven át látogatható Esterházy-kiállításról. Bemutatta továbbá a közelmúltban megjelent kiállítási katalógust, amely a tárlat anyagát és tudományos eredményeit foglalja össze.
A kulisszák mögött: hogyan működik egy országos egyházi szakkönyvtár?
A közös ebédet követően szakmai előadások következtek. Referátumában Balogh Kriszta könyvtárvezető az Evangélikus Országos Könyvtár működését mutatta be. A résztvevők képet kaptak az intézmény szerteágazó feladatairól, az országos szakmai kapcsolatrendszerről, valamint azokról az egyházi és kulturális együttműködésekről, amelyek meghatározzák a könyvtár mindennapjait. Az előadó külön figyelmet szentelt a munkatársak összehangolt tevékenységének, a könyvtári és digitalizálási munkafolyamatoknak, valamint az elmúlt évek eredményeinek. Szó esett a gyűjtemények feltárásáról, a digitalizálási projektek előrehaladásáról és a szolgáltatások fejlesztéséről is. A könyvtárvezető kitért még azokra a kihívásokra, amelyeket a megfelelő gyűjteményi raktár hiánya jelent az állomány hosszú távú megőrzése szempontjából, valamint ismertette a könyvtár jövőbeni fejlesztési elképzeléseit.

A második előadásban Winkler Anna régikönyves könyvtáros a nemeskéri gyülekezeti anyag feldolgozásán keresztül mutatta be a gyülekezeti gyűjtemények feltárásának lehetőségeit és jelentőségét. Prezentációja második részében a könyvtár legérdekesebb és legértékesebb köteteiből válogatott, bemutatva azok történeti és tudományos jelentőségét.

Több mint szakmai program
A nap végére világossá vált, hogy a szakmai nap egyik legnagyobb értéke a személyes találkozások lehetősége. A hivatalos programok mellett a kötetlen beszélgetés, a tapasztalatcsere és az új szakmai kapcsolatok kialakulása is fontos szerepet kapott. Az Evangélikus Országos Könyvtár vendéglátóként nemcsak gyűjteményeinek kincseit tárta a látogatók elé, hanem azt a sokrétű szakmai munkát is, amely a történeti állományok megőrzésétől a digitalizáláson át a tudományos kutatás támogatásáig terjed. A találkozó résztvevői új ismeretekkel, szakmai inspirációkkal és megerősített kapcsolatokkal térhettek haza. A rendezvény ismét rámutatott arra, hogy az egyházi könyvtárak nem csupán dokumentumok őrzőhelyei, hanem élő kulturális műhelyek is, amelyek közösséget építenek, tudást közvetítenek, és múltunk értékeit a jövő számára is megőrzik.

