A brassói Fekete templom: reformáció és renováció: felekezeti, városi, rendi csoportidentitás kifejeződése egy újjászülető épületben

Ziegler Ágnes
 

Martin Opitz Kiadó

• Brassó; Budapest 2018
• 319 p.
• Tárgyszavak: templom — egyháztörténet — evangélikus egyház — felújítás — 18. század — művelődéstörténet
  Brassó
   

 Ismertető

A brassói Fekete templom a középkori Magyarország legnagyobb temploma, amely – ha részben újjáépítve is – fennmaradt. Művészettörténeti jelentőségét – nem csupán az épület, hanem a bámulatosan gazdag műtárgyállomány okán is – nehéz túlbecsülni. Ziegler Ágnes munkájának középpontjában az 1689-es nagy tűzvész utáni újjáépítés áll, amely – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 1772-ig tartott. A város a templomot a gótikus jelleg megőrzésével igyekezett helyreállítani. Döntése egyben a szász csoporttudat legfontosabb eleméhez, a lutheránus hithez való hűséget is kifejezte – a katolicizmussal szorosan összefonódó hazai barokk virágzásának időszakában. Elhatárolódást jelentett. Tanulságos azonban, hogy az újraboltozás – 1770 táján – már mégsem követi a gótika formanyelvét; s ebben – a gyakorlati, technikai szempontokon kívül – a felvilágosodás erősödése, az ellenreformációs veszély elmúlta is tetten érhető.

A könyv középpontjában az újjáépítés áll, azonban a templom építéstörténetének korábbi korszakairól is igen részletes, alapos bemutatást olvashatunk benne. A gótizáló szász kőfaragóművészet összefüggéseit vizsgálva mind az erdélyi, mind a havasalföldi (Brancoveanu-stílus) kapcsolatokat érinti a szerző. Egyes művészettörténeti fogalmak (barokk gótika, historizmus)    megjelenéséről ill. jelentésváltozásáról is hasznos gondolatokat találunk a könyvben, amelyről talán már fölösleges is megjegyezni: nem csupán művészet-, hanem egyház- és várostörténeti szempontból is tartalmas olvasmány.   

A katalógus a templom műtárgyállományának azon részét öleli fel, amely 1689 után készült, vagy 1689 után került az egyházközség ill. filiáinak tulajdonába; a felső időhatárt itt a 18. század vége képezi. Nagyon gazdag képanyag, regesztagyűjtemény és irodalomjegyzék teszi teljessé a művet, amely a Martin Opitz Kiadó által képviselt magas színvonal újabb, értékes bizonyítéka.